Imecsfalva

Az egykor Orbaiszékhez tartozó falut oklevelekben először 1561-ben említik. Római katolikus temploma Dénes Dávid imecsfalvi plébános írása szerint 1424-re tehető. A faluban egy kápolna is létezett a XVI.században, a Feketeügy partján, a Szentkatolna felé vezető út mellett, amelynek emlékét egy 1716-ból származó helynév, a Kápolna mezeje őrzi.

A faluban a régi templom helyére Imecs Tamás 1730-ban egy új szentélyt építetett, és a templom első harangját is ő öntette a következő felirattal: „Csináltatott Jakab harangöntőnél Imecs Tamás által 1670-ben”. A második harangon olvasható az „IN HONOREM BEATAE MARIAE VIRGINIS DE NOSS IMETS”, a harmadikon pedig a „JÉZUS MÁRIA JÓZSEF IMECSFALVA” felirat. A negyedik harangból az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején ágyút öntöttek, a későbbiekben öntetett harang felirata éppen erre az eseményre utal:

„Elődömet harcba vitték, én a békét hirdetem,
Az élőket élni hívom, a holtakat temetem.
Kisboldogasszonyunk légy oltalmunk.
Imecsfalvi hívek szíve hoza létre engem,
Ezerkilencszázharminchét indítá meg nyelvem.

A falu temploma az 1802.évi földrengés alkalmával teljesen tönkrement. Adományokból a régi helyére az egyházközösség új templomot építtetett, amelyet 1805-ben szenteltek fel Kisboldogasszony tiszteletére. A későbbi földrengések során többször is megrongálódott a templomtorony. Jelenleg a templomnak két harangja van.

A plébánia ápülete 1927-ben épült Gáspár Béla szolgálata idején és Kós Károly kialakította stílusjegyeket viseli magán. Az 1985-től szolgáló Vitus Lajos papi feladatai közé tartozott a petőfalvi, szörcsei és tamásfalvi katolikus hívek szolgálata.

A szórványban élő reformátusok számára Imecsfalván az 1930-as években Zathureczky Péter telket adományozott, amelyen 1954-ben Fikker Ferenc lelkipásztor imaházat építtetett. Ebben végzi a szolgálatot a református egyházközség tiszteletese.

Térkép