Kézdimartonfalva

A falu legrégibb okleveles említése 1407-ből datálódik. Az 1560-ban és 1602-ben kelt oklevelekben Mártonfalva néven fordul elő. A falu neve a IV.században élt Tours püspökének, Mártonnak az emlékét őrzi, de Bogdán Károly helybeli monográfiaíró a mart szóval hozta kapcsolatba, lévén hogy a Feketeügy martján terül el a település.

A XVI.században a falu nagy része papjával együtt áttért a református vallásra. Habár oklevelek nem tanúskodnak középkori templomának múltjáról, de stíluselemei alapján építését az Árpádok korára teszik. A templom épülete korszakonként többször is módosításon ment át. Nyugati felének festett kazettás mennyezete 1754-ben készül, 1824-ben pedig a kazettás menyezet keleti fele, amikor is a templom bővítése történt. A templomban a szószéktől jobbra a falba beépített fekete márványtáblán örökítették meg a falu első világháborús áldozatainak nevét. Harangtorony építésére 1778-ban került sor, a harangot a XVIII.században öntötték.

A falu első anyakönyve 1767-ből való. A falu kisgazdáinak tevékenységét segítette az 1863-ban Simon Sándor lelkész kezdeményezésére magtár. 1893-ban Czell Ignác református pap töltötte be az iskolaszék elnöki tisztét. Írásos feljegyzés a faluban szolgáló lelkipásztorokról 1898-tól jelenik meg.

A római katolikus szórvány részére, a hívek anyagi támogatásával a szentkatolnai származású Harai János csernátoni plébános 1975-77 között kápolnát építtetett, amelyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel.

Látnivalók

* Református temploma 15. századi eredetű, 1754-ben barokk stílusban átépítették, 1824-ben bővítették. Tornya 1778-ban épült.
* A Bogdán udvarház 1820-ban épült, a 18. századi székelykapu a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum udvarán áll.

Térkép